...de ha a tükörből visszamosolygok,
az nem hinném, hogy csak én vagyok,
nem hinném hogy csak én, Te is benne vagy ugyanúgy...
/Ágnes Vanilla/
Az ősz hegedűinek hosszú zokogásai monoton vágyódással sebzik meg szívemet...
Az első, mert régi kedvenc, a második idézetet tegnap olvastam először, de annyira tetszik, gondoltam, "elmentem" ide.:D
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.